A közösségi szolgálat megszervezésének és végzésének szabályai

1. A közösségi szolgálat

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-án adta ki ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK). A meghatározott nyolc kulcskompetencia közül a 6. a szociális és állampolgári kompetencia. Ennek megerősítéséhez járul hozzá Magyarországon a közösségi szolgálat bevezetése.

Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel (a továbbiakban: Nkt.) bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi bizonyítvány kiadásának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét. Az ily módon szerzett tudásukat életük során majd jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül az egyén személyiségének fejlesztése mellett a közösség érdekét is szolgálja.

Az Nkt. 4. § (15) megfogalmazása szerint a közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.

A fentiek figyelembevételével az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre is. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek, stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez.

A Diósgyőri Gimnázium Pedagógiai Programjában megfogalmazott nevelési célok közt kiemelt helyen szerepelnek az alábbiak:

• A tanulók személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, műveltségük gyarapítása.
• A tanulók felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására.
• Annak elérése, hogy diákjaink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon álló, egyénileg sikeres emberekké váljanak.

Ezen célok eléréséhez kiváló eszköz az 50 órás iskolai közösségi szolgálat.

2. A közösségi szolgálat jogszabályi háttere

2.1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

6. § (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve

a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és

b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.

2.2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,

h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési

területen folytatható tevékenység.

(2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat.

(2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9-12. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül - szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

3. A közösségi szolgálat teljesítésének módja

3.1. Az iskola elvárásai

• Pontos megjelenés
• Precíz, mintaértékű munkavégzés
• A szakember utasításainak betartása
• Munkanapló pontos vezetése
  
• Kulturált, példamutató viselkedés
• Iskola hírnevének öregbítése

3.2. A közösségi szolgálat időkeretei

3.3. A szolgálat lehetséges területei, tevékenységei

Szociális és jótékonysági tevékenységek

• idős emberek segítése egyénileg, otthonukban
  (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés, közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás, stb.)
• idős emberek támogatása szociálisintézmény keretei között
  (sétáltatás, beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása);
• felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek;
• civil szervezetek tevékenységének segítése 

Oktatási tevékenységek

• korrepetálás iskolákban alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű intézményben
• bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban valórészvétel
• oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás)

Kulturális, közösségi tevékenységek 

• kulturális, közművelődési, közgyűjteményi intézményekben önkéntes feladatok ellátása
• közösségi tevékenységek (katonasírok gondozása)
• bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, idősek otthonában, stb. kulturális program szervezése
  (bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, felolvasás, mesemondás, éneklés) 

Környezet- és természetvédelmi tevékenységek

• parkok, közösségi terek tisztítása, rendezése
  (szemétszedés, avar összegyűjtés, hó eltakarítás)
• szociális, kulturális, nevelés-oktatási intézmény környezetének tisztítása, rendezése
  (növényültetés, avar összegyűjtés, hó eltakarítás, javítás, festés, stb.)

Katasztrófavédelmi tevékenységek 

• katasztrófa helyzet esetén mentési, védekezési, segítségnyújtási feladatok ellátása
  (homokzsák töltés-pakolás, élelmiszer, ivóvíz kihordás, stb.)

3.4. Az iskolai keretek közt szervezett szolgálat és elismerése

3.5. A külső szervezet keretei közt teljesített szolgálat és elismerése

Az iskola diákjai csak olyan szervezeteknél teljesíthetik az 50 órás iskolai közösségi szolgálatot, melyekkel együttműködési megállapodást kötött az intézmény. Ettől eltérni egyedi elbírálás alapján, csak különösen indokolt esetben lehet.

A külső partnernél teljesített szolgálatot a szervezet – megállapodásban rögzített – képviselőjének aláírásával ellátott közösségi szolgálati napló alapján lehet elismerni.

3.6. Az iskolai közösségi szolgálat dokumentálása

Jelentkezés

• A közösségi szolgálatra való jelentkezés a Közösségi Szolgálati Napló jelentkezési részén történik. Az 50 órát még nem teljesítő diáknak minden tanév szeptember 30-ig kell leadnia jelentkezését az osztályfőnökének. A jelentkezési lapon fontossági sorrendben fel kell tüntetni (minimum 1, maximum 3) tevékenységi területet, amelyen szolgálatot vállal.

Adminisztrálás 

Közösségi szolgálati napló letöltése

• Minden tanulónak kötelessége naprakészen vezetni a Közösségi szolgálati naplót. Ebben rögzíti tevékenységeit és a szolgálattal töltött időt. A naplóban történik – az arra jogosult személy aláírásával - a szolgálat elismerése. A diák kitöltött naplóját minden tanév végén, az osztályozó konferencia napjáig köteles leadni osztályfőnökének. Bizonyítványosztáskor ezt visszakapja, hogy az esetleg nyári szünetben végzett szolgálat is bejegyzésre kerülhessen.
  
  
• A leadott Közösségi szolgálati napló alapján az osztályfőnök minden tanév végén összegzi és a törzslapra, bizonyítványba bejegyzi az évben teljesített óraszámot. Záradék: Igazolom, hogy a tanuló a …/… tanévig … óra közösségi szolgálatot teljesítet. A diák naplójában szignójával jelzi az addig elismert tevékenységeket.
  
  
• A rendes érettségi vizsga évében – amennyiben a diák teljesítette az 50 óra szolgálatot – az osztályfőnök ennek tényét bejegyzi a törzslapra és a bizonyítványba. Záradék:A tanuló teljesítette az érettségi megkezdéséhez szükséges 50 óra közösségi szolgálatot.

Igazolás

• Amennyiben a tanuló másik intézményben kívánja folytatni tanulmányait, az iskola 2 példányban igazolást állít ki az addig teljesített közösségi szolgálatának óraszámáról.

Megőrzés

• Az iskola a tanuló közösségi szolgálatával kapcsolatban keletkezett összes dokumentumot az érettségi bizonyítvány kiadásáig megőrzi.