Cím: 3534 Miskolc
Kiss Tábornok u. 42
suli@dig-misk.sulinet.hu
Telefon: (46) 370-701
Kiss András

Elhunyt Kiss András tanár úr

 

„Ragyogni mindhalálig –

Egy titkos hatalom

Így szabta. …”

(Tóth Árpád)

 

   2015. június 27-én, 83 éves korában elhunyt Kiss András matematika – fizika szakos tanár úr, a Diósgyőri Gimnázium nyugdíjas igazgatóhelyettese.

   Az ő életútját, szemléletét, a pedagógushivatásról vallott gondolatait is kifejezően összefoglalják Tóth Árpád fent idézett sorai, amelyeket tanár úr választott mottónak nagyrabecsült kollégáiról, a Kamarás házaspárról összeállított könyvünk élére.

Bemutatónkban fényképekkel idézzük föl életének állomásait, a Kiliánban eltöltött éveket.

   Jászkiséren született 1933-ban. A jászapáti gimnáziumban egykori osztályfőnöke – akinek emlékét még a közelmúltban is tisztelettel idézte föl – irányította érdeklődését, figyelmét a pedagóguspálya felé. A fiatal Kiss András is kedvet és hajlandóságot érzett a tanári hivatás iránt, s a középiskola elvégzése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. 1956-ban Kenderesen kezdte a pályáját. 1957-ben Miskolcra nősült. Az egykori 23. Számú Általános Iskolában kapott munkát. Ezekre az évekre mindig nagy hálával gondolt vissza; itt érezte meg, hogy megtalálta a hivatását.

   Öt év múlva a Kilián György Gimnáziumba helyezték, innen is ment nyugdíjba harmincegy év múlva, 1993-ban.

   A pálya tisztelete, a tanítványok szolgálata vezette a munkájában. Meggyőződése volt, hogy „a tanár a tanítás kulcsembere. Jó felkészültségű, lelkes tanár még az eszközök hiányosságait is feledteti” - írta egy 1972-es jelentésében. Lendületes tanítási órákon adta át tanítványainak az ismereteket. Vallotta, hogy a tanulónak tevékenyen kell részt vennie az ismeretszerzésben, ezért különös figyelmet fordított a tanulók foglalkoztatására.

    A nagy felkészültségű lelkiismeretes pedagógust 1968-ban fizika szakos szakfelügyelővé nevezték ki. Az új feladat az addig összegyűjtött elméleti és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok összegzésére adott lehetőséget. A kréta-pedagógiával szemben a tanulói kísérletezésre, a gyakorlati órákra helyezte a hangsúlyt. Ennek érdekében többek között szorgalmazta a szaktantermek kialakítását, a szertárak fejlesztését; kísérleti eszközök készítésére pályázatot írt ki mind a tanárok, mind a tanulók számára, kiállítást szervezett a demonstrációs eszközök bemutatásra. A tanulók érdeklődének felkeltésére feladatmegoldó versenyt hirdetett. A fizikatanítás szemléletformáló szerepének tudatában elhivatottan szervezett, értékelt, elemzett, adott tanácsokat. „… Megjegyzéseim mindig megmaradtak a tanácsadás, a jobbat ajánlás, a látókör bővítés határain belül” – olvashatjuk a fent idézett jelentésében.

   1972-ben a Kilián György Gimnázium igazgatóhelyettese lett. Ezt a munkáját is ugyanolyan lelkiismeretesen és pontosan végezte, mint a tanítást és a szakfelügyeletet. Bár úgy érezte, hogy az új munkaköre nem egyezik az ő érdeklődésével, mégis Palumby Gyula, Bartha István, Stefán Frigyes igazgató urak első számú megbízható segítője volt. Az oktatási törvény végrehajtása, a fakultációs oktatás megszervezése, az új rendtartás stb. mind-mind sok feladatot adott az iskolavezetésnek. A rendszerváltozás után pedig a hatosztályos képzés megszervezése, az új pedagógiai program kidolgozása komoly munkát jelentett a tantestületnek és az igazgatóságnak.

   Tanár úr nagy figyelmet fordított a tanulók és a szülők tájékoztatására. Az Iskolánk Életéből című kiadványunkban szemelvényeket közölt az oktatási törvényből; ismertette az új képzési forma, a fakultáció gyakorlati tudnivalóit; közreadta a felvételi vizsgák, a tanulmányi versenyek eredményeit. Figyelme arra is kiterjedt, hogy a felsőoktatásban továbbtanuló diákjaink már a középiskolában felkészüljenek a magasabb követelményeknek megfelelő értekezések írására: ez volt a házi tanulmányi verseny egyik célja.

   Igazi tanáregyéniség volt. Derűs, humorra fogékony személyisége, (szívesen olvasta Móra Ferenc írásait), bölcs embersége a tantestület egyik legnépszerűbb tagjává tette. Szerettük, tiszteltük Bandi bácsit.

 

Kiss András tanár úr kollégái körében (Fábián József, Sir Lászlóné és Baloghné Dósa Erika)

  Rengeteg kedves történetet őrzött gimnázimunk tanárairól, s ezeket jóízűen tudta elmesélni. Kiadványainkban fennmaradtak a legemlékezetesebb anekdotái. Nagyon becsülte azok munkáját, akik sokat tettek a gimnáziumért, módszeresen gyűjtötte a rájuk vonatkozó, róluk szóló dokumentumokat, képeket. Számon tartotta a jeles iskolai évfordulókat, szorgalmazta a méltó megemlékezéseket. Még betegágyáról is figyelemmel kísérte a Palumby Gyula pályájáról általa összegyűjtött anyag megjelentetését.

   1993-ban pedagógiai munkásságáért, hagyományaink ápolásáért elsőként kapta meg iskolánk elismerését, a Dr. Peja Győző emlékgyűrűt.

   Nyugdíjazása után is féltő figyelemmel kísérte a Diósgyőri Gimnázium munkáját. Szívesen látott vendége volt a nagyobb rendezvényeinknek, érettségi találkozóknak. Szóban, írásban hozzáértő tanácsokat adott az iskolavezetésnek. Nemcsak egykori kollégái, munkatársai, tanítványai élete érdekelte, hanem ismerte testületünk fiatal tagjait is. Ha találkoztunk, mindenkihez volt egy-egy jó szava.

  A Diósgyőri Gimnázium közössége fájó szívvel búcsúzik Bandi bácsitól.